A hajó feneke

 Most láttam, hogy lassan vége júliusnak és még csak egy posztot írtam (miközben majd’ minden szabadidőmet a hajófaragással töltöm). Hát nosza pótolom az elmaradást.

 Valahol ott hagytam abba, hogy az oldalak és a fenék illesztését belülről üvegszalaggal megerősítettem és megtapasztaltam milyen az epoxi-láncreakció. A végeredmény egész használható lett. Nem maradt más hátra, mint az átfordítás, hogy a külső oldalán folytathassam az építést.

Apám segítségével viszonylag zökkenőmentesen sikerült átfordítani. Hát nehéz mint…mint egy hajó.

 Következhet a hajó külseje. (akkor még azt gondoltam, hogy a belső oldalhoz képest sokkal kevésbé tagolt felület révén gyorsan haladhatok majd – nem ragozom: tévedtem).

 Az első mozzanat, hogy a fenék és az oldalak illesztését, illetve az illesztés után itt-ott fennmaradt réseket kitöltsem a már jól bevált liszt-töltésű műgyantával. Ezen nincs mit részletezni, bekevertem, behúztam, kész lett, jó lett.

Következő lépés az élek lecsiszolása és üvegszövettel történő megerősítése. De mielőtt ennek nekieshettem volna még várt egy fontos alkatrész: a skeg. Ez nem más, mint a gerinc vonalában a vízbe nyúló él/lap aminek a funkciója, hogy megakadályozza a hajó oldalcsúszását, illetve ezáltal segítse a kormányzást. Ez a darab kb. 110 cm hosszú és 10 cm magas, illetve mély, majd ha visszaáll a hajó a fenekére (na de addig még sok víz lefolyik … a homlokomon).

A skeg az eredeti tervek szerint a fenéklemez maradék anyagából készült volna, de én inkább egy szép tölgydeszkát választottam…ami persze teljesen felesleges flancolás, mivel ez az alkatrész csak akkor lesz látható, ha a hajó felborul. (legyen benne valami jó is).

Szerencsére a tölggyel jó dolgozni, nem túl nehéz vágni, nem reped, nem hasad és ha valami oknál fogva eljut odáig a víz (remélem nem fog, ugyanis több réteg üvegszövet műgyanta burkolatot kap) akkor azt is viszonylag jól bírja vetemedés nélkül.

 A gondosan elkészített és a fenéklemez görbületéhez igazított skeget némi csapolással és a hajó belsejéből, a gerincen keresztül indított jókora csavarokkal a helyére illesztettem. Itt követtem egy hibát: olyan jól sikerült, hogy kezdtem elbízni magam („megy ez nekem”).

A skeg

Az orr is kapott egy bükk lécet...hogy legyen mivel hasítani a vizet

Ezután jöhetett az élek körberagasztása üvegszalaggal. Ez is jól sikerült…egyre jobban bíztam magamban („egyszerűen jó vagyok”).

A műgyanta kötési idejét kihasználva összeragasztottam a kormánylapát anyagát és kivágtam a szükséges formát illetve kormánylapát tartó elemeit, amivel majd a fartükörhöz kapcsolódik az egész szerkezet.