2018.02.16.
Nehezen indult a mai munka.
Autózással és sátorépítéssel. Dél volt mire ténylegesen neki tudtam állni a
hajónak. Úgy kezdődött, hogy a héten havazott. Jó kis vizes, nehéz hó hullott.
Csütörtökön este kiderült, hogy a hótól összerogyott a sátor, több rúdja is
eltört vagy elhajlott. Szerencse, hogy a hajó még csak „lapra szerelten” várta
a sorsa jobbra fordulását, így nem eshetett benne kár. Az eredeti tervben erre
a napra csak a műgyanta beszerzése szerepelt reggeli programként, de végül a
sátor javításához szükséges alumínium cső felhajtása és a sátor javítása is időt
követelt a hajóépítés előtt. Apám segítségével délre újra állt a sátor így
végre nekikezdhettem a tényleges munkának. Végül sikerült a tervezett munka
nagy részét teljesíteni, bár nagyon hiányzott az a 3-4 óra.
Mindenekelőtt az oldalpalánkot alkotó lemezek átlapolását
gyalultam le. Mivel be akartam hozni valamit az elvesztegetett időből, így
nekiestem mint „tót az öreganyjának”. Tehát belevágtam. Sajnos az anyagba is...jobban mint kellett. A sietségnek tehát meg volt az ára. Amikor már csak az utolsó millimétert kellett
volna legyalulni, hogy tökéletes legyen az átmenet, akkor csúnyán belekapott a
gyalu az elvékonyított részbe és egy jókora (kb arasznyi) szakaszon cakkosra
szabtam a szélét. Ezzel el is döntetett, hogy ez a rész a külső oldalra kerül,
ahol az epoxi és a sokrétegű laminátum – na meg a festés - kitölti és elfedi.
Következő mozzanat a harmadik 6
mm-es táblára (ezt szerencsére nem kell semmihez hozzáragasztani) felrajzolni az
ebből kiszabandó darabokat. Az üléslapok, az árboctámasztó elem és a fartükör…és
itt az első módosítás. A fartükör az eredeti terv szerint három lapból áll. Egy
teljes lap 6 mm-es lemezből és az ülés feletti részen egy további 6 mm-es és
egy 12 mm-es lap. (tehát az ülés alatt összesen egy 6 mm-es lap lenne. A
módosítás szerint két teljes 6 mm-es lapból és tölgy merevítőből készítem.
Tanulva a gyalulás „eredményéből” már sokkal óvatosabban álltam neki a
rajzolásnak. Ahogy mondani szokták: „mérj kétszer mielőtt egyszer vágsz”. No ezt túlteltjesítettem, mert legalább háromszor mértem mielőtt egyszer vágtam volna. Az üléslapnál rögtön azt is kipróbálhattam, hogy hogyan tudok ívet rajzolni. Simán. Ehhez ugye egy rugalmas de azért elég erős anyagra van szükség. Ezt én egy műanyag kábelcsatornában véltem felfedezni. Ezután már csak a fartükröt merevítő tölgylapok kivágása és egymáshoz csapolása maradt. Közben az is kiderült, hogy csak nem sokkal tíz fok fölé tudom feltornázni a hőmérsékletet a sátorban, ami a munkához egész kellemes, a ragasztáshoz viszont nagyon kevés. A ragasztandókat így végül hazahoztam, hogy a fűtött lakásban próbáljam ki az epoxi működését.
2018. 02. 17.
Jöjjön az epoxi! Próbának pont megfelel a tölgyfa merevítők csapolásának az összeragasztása és az egész felragasztása a fartükörre. Egyelőre a két rétegelt lap közül csak az egyiket vettem kezelésbe.
Az epoxi mennyiségének a megsaccolása még nem az igazi. Sikerült kétszer annyit bekeverni mint amennyire szükségem volt. Ez így elég drága lesz… A ragasztáshoz sűrítőanyagnak lisztet használtam. Sima liszttel bekeverve pont olyan lett a színe, mint a nyír lemeznek. Rögtön belekóstolhattam a hajóépítők egyes számú problémájába: nincs elég szorító. Ezt most hirtelen a szétszerelt súlyzóval orvosoltam. Kicsit tartottam a dologtól, de estére az egész olyan keményre kötött, hogy nincs kétségem a tartósságáról.
Éjjel fél 11-kor elkezdett szakadni a hó. Ugrás az autóba és irány a kert, hogy mentsem a sátrat amennyire tudom.
 |
| Fartükör ragasztás súlyzóval, maradék epoxival ...és tehenekkel. |
