Apróságok-1.
Miután összeállt a hajóhéj és látszólag hajóvá vált a sok leszabdalt
fadarab, rögtön kiderült, hogy mennyi minden van még hátra addig, amíg végre
vízre kerül.
Na az ilyen apróságokról mondják, hogy az ördög a részletekben lakik.
A gerinc.
Mivel a hajó nem a klasszikus
módon épül (a gerinc és bordázat által alkotott váz lesz bepalánkolva), így a
gerinc akkor is ráér, amikor a belső felépítésben eljutok a svertszekrény és a
fartükör közötti részre. Mindenekelőtt összetoldottam megfelelő hosszúságúra a
kiszemelt tölgyfa léceket. Ferdére gyalultam/csiszoltam, majd ragasztottam
csapoltam, végig ügyelve, hogy a végén egyenes darabot kapjak. Sikerült (persze
mire ezt a bejegyzést írom, már tudom, hogy nem sikerült). Következő
mozzanatként a gerinc egy pontján egy szélesítést akartam rászerelni ott, ahol
a groszsott alsó csigájának a talpa lesz. Ezt mindenképpen úgy akartam
megépíteni, hogy ne csak a gerincbe behajtott csavarba kapaszkodjon, hanem a
szélesítésen keresztül a fenéklemezhez is kapcsolódjon (bár nem valószínű, hogy
a 6,5 nm-es vitorla fel tudná tépni a rögzítést – persze ha mégis olyan szél
kerekedne … akkor úgysem lenne alkalmam ilyen apróságokkal foglalkozni). Miután
ily módon elkészül a gerinc, már csak le kell ragasztani és csavarozni a
fenéklemezhez.
 |
| Hű de sok még a munka. |
 |
| A gerinc fészkének a megtisztítása a ragasztó maradékától |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése