Ez egy ilyen nap volt. A mára tervezett munkák nagy részét ismételni
kellett.
Egyrészt a gerinc, másrészt a pad ülőlapja és a pad/légtartály
hátulját alkotó borda beépítése, harmadrészt a belső szegőlécek beépítése,
negyedrészt a hátsó pad merevítésére szolgáló léc felszerelése lett volna a mai
program.
A két utóbbi alkatrész elkészítéséhez komolyabb hajlításra volt
szükség, amihez a gőzölős technika alkalmazása tűnt a legjobbnak. Mivel
fogalmam nem volt, hogy meddig kell gőzölni egy lécet és a világháló sem adott
értékelhető információt, így jobbnak láttam a gőzöléssel indítani a napot, hogy
a nap végére biztosan hajlékonyak legyenek a fenyőlécek.
Tehát építsünk gőzölőt. A barkácsboltokban kapható PVC lefolyócső és
egy pár kiegészítő darab pont megfelelőnek tűnt (leszámítva, hogy a PVC hőre
lágyul, tehát a gőzölés közben spontán felveszi azt a görbületet, amit a benne
párolódó lécek még véletlenül sem szeretnének lemásolni). Már csak a gőz
forrását kellett megoldani. Erre a legjobb a pár évvel ezelőtt a háztartásba
került gőztisztító látszott (amit a hozzá adott - google által fordított -
kezelési útmutató egyszerűen csak gőzhajónak nevez). Sajnos hamar kiderült,
hogy ez a high-tech megoldás nem túl hatékony, mert az eszköz nem tud elegendő
gőzt előállítani, így egy low-tech megoldáshoz kellett fordulni. Villanyrezsó +
bádog locsolókanna. Sajnos ez sem volt elég hatékony, mivel a forró gőz nem az
alul csatlakozó kifolyócső felé próbált távozni, hanem felül, amit viszont
lefedtem egy fedővel. Kisebb faragás és további gőzterelő darabok beillesztése
után végre sikerült egy többnyire működő dolgot összehozni.
Miután feltettem párolódni a
léceket folytathattam az aznapra tervezett többi munkát.
A gerincet már korábban összeragasztottam és mivel úgy mértem ki a
hosszát, hogy a fartükör és a svertszekrény közé pontosan befeszüljön, így csak
kissé meghajlítva lehetett a helyére betenni illetve onnan kivenni. Amikor
kivettem, hogy a groszsott talpának való erősítést hozzáépítsem, egy diszkrét
reccsenés kíséretében derékba tört. A két darabból összecsapolt gerinc részben
a csapolásnál hagyta el magát. Így viszont láthatóvá vált, hogy az átlapolt
felületek nem sikerültek igazán jól, így a ragasztónak és a csapoknak egymással
nem mindenhol érintkező felületeket kellett volna összetartania. Nem meglepő,
hogy ez nem ment maradéktalanul. Nincs mit tenni újra kell gyártani, sokkal
pontosabban. Nosza élesben is ki lehet próbálni az új elektromos gyalut. Jól
visz, viszont fülvédő nélkül garantál a halláskárosodás.
Miután megvolt az átlapolás – elég sokat bíbelődtem vele, hogy most
már igazán pontos legyen - már csak a csapolás és a ragasztás volt hátra.
A másik újragyártandó alkatrész még több bosszúságot okozott.
Ez az alkatrész a tervrajzon amúgy nem is szerepel, tehát mondhatjuk,
hogy magamnak kerestem a bajt.
Sajnos némi figyelmetlenség miatt a pad ülőlapjába sikerült úgy belevágnom, hogy egyszerűbb a maradék anyagból újra elkészíteni, mint
javítgatni (ezt legközelebbre halasztom).
Mire mindezzel végeztem, a gerinc ragasztása is megkötött, így végre legyalulhattam,
beilleszthettem és beragaszthattam a helyére. Ettől újabb merevítést kapott a
hajótest.
Ezzel gyakorlatilag a nap végére értem. Már csak azért is, mert a meg- megdördülő ég is jelezte, hogy ideje lenne csomagolni.
Azért a gőzölést sem akartam
veszni hagyni, így szorítókkal a helyükre illesztettem a gőzölt alkatrészeket.
Nem mondhatom, hogy könnyű volt, de remélem, hogy ha így fognak megszáradni,
akkor a végleges beillesztésük már lényegesen könnyebb lesz. (update:
megszáradtak ugyan és kellően görbék is maradtak, azonban az egyik – gondolom
száradás közben – félig végighasadt, szóval ezt csinálhatom újra)
Minőség ellenőrzés |
...és egy kis segítség |
A gőzölő betöltése |
High-tech vs. ... |
...low-tech |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése