Glettelés

Na ez az a művelet, amit akár ki is hagyhattam volna, ha...

...ha pl szépen sikerül a laminálás, ...ha egyáltalán sokkal szebb és pontosabb munkát végzek pl az orr vagy a fartükör esetében, ahol az oldalak laminálásánál ráhagyott üvegszövet rétegeket kellett kiigazítani. Összefogalava megállapítható, hogy ami pontatlanságot belevittem (mentségemre szóljon, hogy nem hanyagságból, hanem rutintalanságból) a munkába, az ezen a ponton keményen megbosszulta magát.

Bár korábban - autónál - már dolgoztam ilyen anyaggal és tudtam hogy gyorsan köt és ami alapesetben jó lett volna, mert így jó gyorsan lehet vele haladni, az most pont a dolog nehézségét fokozta. Az anyag, ami a leírás alapján 15 perc múlva már csiszolható volt, túl gyorsan kötött ahhoz, hogy egyszerre nagyobb felületet is be tudjak húzni vele. Ráadásul itt ismét képbe jött a hőmérséklet. A normál hőmérsékleten (20-25 fok) között kb. öt perc fazékidejű anyag, a nyár közepi 30 fokban kb. két (!) perc alatt kezdett kikeményedni. Igaz 10 perc múlva már csiszolható volt. Próbálkoztam ugyan hogy kevesebb edzőt használok, hátha akkor lassabban köt, de kb 3 perc múlva az is kezelhetetlenné vált, ráadásul ezt követően úgy is maradt: kenni már nem lehetett, de teljesen ki sem keményedett, így ezzel csak egy soha ki nem keményedő réteget sikerült behúznom, amit aztán kapargathattam le.

Mindezek eredményeképpen csak a behúzás egy napot vett igénybe, és akkor a csiszolás még sehol nem volt.

Szerencsére az anyag jól csiszolható, így géppel és durva papírral hamar le lehetett simítani. Összenőttem a csiszologéppel és a porvédő maszkkal. Sajnos a végeredmény nem volt tökéletes, így elég sok helyen ismét neki kell állni és javítgatni a glettelést.

 Eljött a pillanat amikor fel kellett adnom - vagy hogy stílszerű legyek: ki kellett löknöm a hajóból - azt a tervemet, hogy még idén vízre kerül a vitorlás. Bár várhatóan elkészülök vele még az ősszel de kicsi az esély, hogy lesz még lehetőség vízre tenni. Ez egy kicsit elszomorít.