2018.03.30.
Hát ez is eljött. Hajót rajzolok…
aztán kivágom és összeragasztom. De addig még megigazítom a sátrat mert az
egész éjszaka tartó eső miatt két helyen is összegyűlt az esővíz a
tetőponyvában, amit úgy kellett kiönteni, hogy se a munkadarabokra se a nyakamba
ne zúdítsam. Ezt olyan kilencven százalékosan sikerült megoldani. A maradék tíz
százalékon megosztoztam a mai napi munkadarabokkal. Meg kell mondjam, hogy
sokkal melegebb – vagy inkább kevésbé hideg – volt, mint ugyanez februárban, de
messze van még az az idő, amikor ez valami jóleső reggeli zuhany lenne a
kánikulában. Mindenesetre megpróbáltam a minimumra csökkenteni az ismétlés
esélyét a sátortető megfeszítésével. (és persze izgulok hogy jó lett-e mert
amíg ezeket a sorokat írom odakint szakad az eső)
Miután a sátorral végeztem, nekiveselkedtem
a munkának. Hittem is meg nem is, hogy jó lesz az előző napi ragasztás, de jó lett. A
kinyomódott ragasztót leszámítva egész sima és egységes felületet kaptam.
Már-már büszke voltam magamra. A kihabzott ragasztót most csak annyira
távolítottam el, hogy a rajzolásnál ne legyen útban. Az összeállításnál úgyis
komolyabban rendbe kell tenni az elemek felületeit. (azért jó végre azt írni,
hogy elemek, mert ezek már nem „csak” faanyagok, hanem már igazi
hajóalkatrészek).
Mérj kétszer – OK háromszor - vágj
egyszer! Nem volt hülye, aki ezt kitalálta. Bármennyire is igyekeztem pontosan
mérni, első nekifutásra simán belerajzoltam két hibát is az oldalpalánkokba. Szerencsére
mindkettő olyan volt, hogy ha nem veszem észre és úgy vágom ki az elemeket,
utóbb akkor is korrigálhattam volna. De észrevettem, átrajzoltam és … most
másfél nappal később azon jár az agyam, hogy tuti jó lett-e pedig ott helyben
már összepróbáltam a kivágott darabokat és jók voltak. Szóval az itt-ott, neten összeszedett tudásommal
(tudás…hát hogyne) nekiálltam az oldalelemek kivágásának. Tényleg vágással
kezdtem, mert a két oldalelemet, lévén egymás tükörképei a terv szerint a
hosszában félbevágott és egymásra fordított 6mm-es lapokból kell kivágni. A lapokat alátámasztottam egy korábbi lakásfelújításból maradt hungarocell táblákkal ami egyrészt simán és egyenletesen megtartják, másrészt a vágásnál is gond nélkül átviszi őket a fűrész. Tehát
először hosszában vágunk. Egyenesen. Gyerekjáték… a vizes talajon, fél térden,
egyenesen végigtolni az üvöltő körfűrészt. (Valahogy képtelen vagyok
összebarátkozni a körfűrésszel. A dekopírfűrésszel jó haverságban vagyunk, de
ezzel az üvöltő, sivító eszközzel nem találom a közös hangot.) Azért sikerült
félbevágni.
Miután ezzel megvoltam, nekihasaltam a rajzolásnak. Amikor minden
pontot felmértem, leellenőriztem, majd ismét megmértem, elővettem a két
egymásba tolt kábelcsatornát és a felrajzolt pontokba vert szögekhez
csipeszeztem, hogy az íveket is megrajzolhassam.
A korábban írt két
elrajzolástól eltekintve egész jól sikerült. Azért mielőtt nekiestem a vágásnak
még egyszer alaposan áttanulmányoztam a tervet, hogy tényleg akkora, ott hajlik,
úgy görbül ahogy a rajz szerint kell, és bár cseppet sem voltam nyugodt azért
nekiveselkedtem és kivágtam …az egyik lapot. Igen, mindkettőt kellett volna egyszerre,
de csak „félúton” vettem észre, hogy a „hosszában félbe” vágás után
elfelejtettem átállítani a körfűrész vágási mélységét, így csak a felső lapot
vágtam át teljesen, az alsót csak félig. Sebaj kezdjük újra. Másodikra
sikerült. Ezután némi átrendezést követően már bátrabban és magabiztosabban
álltam neki a fenéklemez rajzolásának és kiszabásának. (közben rájöttem, hogy
nem kell nekem a vizes talajon térdelnem. Nosza cipőt le és „be a hajóba”).
Oldalpalánk és...
...fenéklemez rajzolás.
A kész darabok.
Beültem a "hajóba"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése