2018. április 12., csütörtök

A sátor lassan megtelik hajóval.

2018.04.08.

 Miután megrajzoltam és kivágtam a fő elemeket nem volt más hátra, mint … megépíteni a hajót. Ehhez először az építőállványt kellett összeállítani. Ez egy hektikusan leejtő kertben nem is volt olyan egyszerű. Igaz olyan bonyolult sem, mint ahogy azt elsőre gondoltam. Az állvány sajátossága, hogy a négy alátámasztási pont nem egy síkba esik, hanem igazodik a majdani hajófenék görbületéhez (vagy ha már fenék, akkor legyen domborulat). Építés közben az is kiderült, hogy a kert leejtése pont kapóra jön a négy alátámasztási pont megfelelő szintezéséhez. Alig egy óra alatt végeztem is. Mikor ráfektettem a hajófeneket, komoly késztetést éreztem, hogy odapróbáljam a már elkészült alkatrészeket. A swertszekrényt, a fartükröt, a középső bordát…és egy méretes szorító meg egy kis kötél segítségével az egyik oldalpalánkot is. És ekkor hirtelen elkezdett hajó formát ölteni. Na meg azt is megláttam, hogy mennyi faragnivaló van még. Kapásból a swerszekrény alját alkotó, a gerinchez kapcsolódó két léc hozzágyalulása a fenék frissiben kialakult ívéhez. Miután ezzel megvoltam kilyukasztottam a hajót. Nem véletlenül, hanem hogy a swert nyílásán keresztül szorítóval tudjam rögzíteni az egészet, míg a szükséges csavarhelyeket bemérem és kifúrom (na meg amúgy is kell majd ott egy rés). Ezután az egészet a helyére csavaroztam - egyelőre ragasztás nélkül.  A térhatás kedvéért kivágtam és beállítottam a hajóba az első bordát is ami egyúttal az árboctalp is lesz. Ezen a ponton ismét felülírtam a terveket. A bordák és a hajó elemeinek találkozásához a tervek szerint semmi sem kell, csak megfelelő mennyiségű epoxi. Ezt én annyiban módosítom, hogy a bordák illeszkedő éleihez – csapolással és ragasztással – tölgyléceket illesztek, amikhez sokkal erősebben (csavar + ragasztó) tudom majd rögzíteni az oldal elemeket. Na ez az ami nem kevés plusz munkát jelent, tekintve, hogy ezeket a léceket a vastagságukból adódóan az oldalak és a fenék ferdeségéhez kell illeszteni, leginkább gyalulással.
 Mikor az így összeállt fél-hajón végignéztem két dolgot állapítottam meg:
1. de jól fog kinézni,
2. de messze van még az.

 Persze megint eszembe jutott, hogy ha lenne rá rendesen időm (mondjuk semmi más dolgom nem lenne) akkor kb. 2 hónap alatt meg lehetne építeni az egészet.

Addig is apró lépésenként haladok. Bár igazán csak a hétvégék egyik napján tudok vele foglalkozni, de azért egy-egy hétköznap is kirohanok, hogy újabb és újabb merevítő léceket rögzítsek a bordákhoz.  (azt hiszem ez kezd függőséggé válni)



Most így állunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése