Az első nap

2018.02.10.

Végre megvannak a rétegelt lapok is (na meg az építőállványhoz szükséges deszkák). Közben – hála az esős időnek - kiderült a sátor egyik gyengéje. A tető- bár ki van feszítve amennyire lehet, azonban mégis hajlamos a széleknél a „behorpadásra” és így nem kevés esővíz összegyűjtésére, természetesen a felső kereten belül, ami így egy befelé nyomuló, vízzel teli zsákká válik és persze kiürítésnél is befelé igyekszik távozni. Igen, pontosan arrafelé ahonnan az ember üríteni próbálja. Február van, tehát nem egy langyos nyári záporról van szó, hanem dermesztően hideg vízről.

Miután megépítettem a munkapadot végre már tényleg a hajóval tudtam foglalkozni. Legyalultam a fenéklemezt alkotó két tábla illesztési felületeit. A két 12 mm-es tábla 10 cm-es átlapolással fog illeszkedni, amit jobb híján kézi gyaluval munkáltam meg. Nem volt könnyű, de legalább nem fáztam és egy kicsit ráéreztem arra amikor még nem voltak szerszámgépek és mindent kéziszerszámokkal csináltak. 

...még mindig a nulladik nap

2018.01.16.

Megérkezett a sátor. Egyelőre csak párom hívott, hogy egy lila fejű ember egy közel 20 kilós csomaggal (valójában csak 16 kg) érkezett és nagyon csúnyán nézett miután felcipelte a negyedik emeletre (mert lift az nincs). Én meg persze cipelhetem majd le. Hétvégén a raklapokat is beszereztem, meg a majdani műhelypadhoz szükséges faanyagot, tehát megvan a hajógyár, bár egyelőre még lapra szerelten. Ismét – sokadszor – rácsodálkoztam, hogy az úgynevezett „barkácsáruházak” (OBI Praktiker, Bauhaus) milyen mérhetetlenül igénytelen, ócska és minden minősítést alulmúló faáruval próbálnak a vevőik kedvében járni. Ezekben az úgynevezett „fűrészárukban” repedések, kieső vagy teljes keresztmetszetű csomók, görbületek (bár némelyiket már inkább kanyarnak lehetne nevezni) illetve ezek bármilyen kombinációját fel lehet fedezni. Ráadásul – bár lehet, hogy bennem van a hiba – sehogy sem értem, hogy kerek mértek helyett (pl: 20 x 100 mm) miért pl: 19 x 96 mm egy faanyag mérete.

Na mindegy az is tanulság, hogy hova NE menjen az ember.

Kezdődhet az egyéb apróságok beszerzése.

Lapra szerelt hajógyár

2018.01.27.

Néhány faanyag (pl az orrtőke tölgyfája), pár kisebb szerszám és egy körfűrész is beszállt a készülődésbe. Na meg az autó is, ami futóműve felől érkező hangos kopogással jelezte, hogy részt kíván venni a tavaszi munkálatokban. Hát lehet egy ilyen kérésnek ellenállni? (ha még használni szeretném később is, akkor semmiképp). Bár az autójavítás nem kapcsolódik a hajóépítéshez, legfeljebb a munka helyszínét tekintve, de fontossági sorrendben beelőzte a hajót. Sebaj, ha már az autó miatt a kertben leszek, akkor egyúttal időt szakítok a sátor felállítására, és a platform összeépítésére is. Ez – attól tartok – egész napos menet lesz, mert egy hepehupás kertben négy raklapot síkba és vízszintbe hozni nem kis feladat.

Addig is készítettem egy menetrend féleséget, hogy tervezni és kontrollálni tudjam a munkák folyását, ami remélhetőleg a további ütemezést is segíteni fogja.

2018.02.03.

Kész az autó és áll a „hajógyár”. Na meg beszereztem még némi faanyagot ami Szofival kiegészítve kifejezetten érdekes mutatvány volt. Egy három és fél évesnek vajmi kevés türelme van faanyagokat válogatni, így miközben méreteket és egyenes léceket keresgéltem, fél szemmel a gyerkőcre is figyeltem. Egyik kezemben a szundinyuszi, „aki” mindenhova velünk tart, másik kezemben a jegyzeteim, amibe felírtam a szükséges faanyagokat…a harmadikkal és a negyedikkel faanyagokat válogatok…a maradékkal meg a gyereket próbálom távol tartani a polcoktól. Egy pár pillanat valahogy mégis kimaradhatott, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy a nagy gonddal kiválogatott (csomómentes, egyenes, méretpontos, stb) faanyag jelentősen megszaporodott (úgy a duplájára). Elsősorban görbe és göcsörtös lécekkel „mert szép mintásak és jók csúszdának is”. Szóval kezdhettem elölről a válogatást.

Persze még akad munka az indulásig, de hamarosan az is meg lesz. Egy asztalt kell összeállítani, na meg az építőállványt. Bármennyire is nagynak tűnik a sátor annyi hely nincs benne, hogy az állvány és az összeragasztásra szánt egész lapok elférjenek egymás mellett, így először kerülnek sorra a lapok, majd az elemek kivágása, és az állványzat majd akkor, ha már csak a kivágott darabokat kell mozgatni.

A hajógyár

A nulladik nap - valahogy, valahol, valamikor el kell kezdeni

Akkor kezdjük…

Na de hol is kezdődött? Valahol óvodás koromban. Tihanyban egy vállalati üdülőben (akkor még ilyenek is voltak) egy ismerősünk Sirály nevű, gyönyörű fa hajóján (ez egy balatoni cirkáló, de sajnos a pontos hajóosztályt nem ismerem). Aztán folytatódott jó néhány évvel később 14 éves koromban ugyanott egy vitorlástáborral. Egy hét vitorlázás Kalózokkal. Szerelem első érzésre. Aztán sok-sok év a szárazföldön, de valahogy mindig bennem volt, hogy jó volna vízre szállni. Naná, hogy vitorlással.

Aztán kb. 30 évvel később, amikor párom kb. 30 éves autóját (micsoda egybeesés) próbáltam eladni a neten, a használtautós oldalon – ahol egyébként hajókat is lehet adni-venni – belebotlottam egy nem is túl drága vitorlásba. Rögtön beindult a fantáziám, és elkezdtem keresgélni a neten további vitorláskínálat után. Az egyik keresésnél feljött az amatőr hajóépítők oldala. Belenéztem (minden így kezdődik: csak megnézem). Hajóépítés, otthon, hát hogyne. Azt nem lehet csak úgy otthon a garázsban…ja, de lehet. De az egy külön szakma, azt nem tudja akárki, ahhoz szakismeretek kellenek…ja, hogy elég ha az ember ügyesen bánik a fával? Ok, de nálunk nincsenek is olyan faanyagok…mi, hogy rétegelt lemez? Ja, az van. Vízálló is. Főzésálló is. Hoppá tényleg! Erről a vízálló rétegelt lemezről már hallottam korábban.

Na jó nézzük milyen hajók ezek. Kajak, kenu, evezős csónak, dobozhajók (közelítünk)…és egy klasszikus vitorlás. És milyen szép. Na jó, de ilyet végképp nem lehet csak úgy a garázsban csinálni…oké, ez pont egy garázsban készült. Itt mozdult meg bennem valami, hiszen elég sok mindent csináltam már magamnak fából, fémből, az autóimat is magam szerelem, az is jármű mint a hajó.

Nyilván nem fogok hajót építeni, nem ment el az eszem, de azért műszaki ember lévén kíváncsi lettem, hogy is néz ki egy ilyen terv. És mi alapján készül egy ilyen hajó? Tervek? Internet!

A briteknél meg az amerikaiaknál elég komoly kultusza van a saját építésű hajóknak. És óriási a kínálat…csak drágák ezek a tervek…ráadásul angolszász mértékegységek. Hát hogy a bánatban lehet lábban számolni, meg hüvelykben törtekkel, milyen méret már az hogy 4” 5/8? Na ugye, hogy nem építek hajót. Werszko? Hát az meg ki? Hát ez: www.dinghy.pl ...hát ez ...elég érdekes és ingyenes és metrikus mértek. Csak letöltöm, mert szeretem a műszaki rajzokat (ez van,akad aki Monet-t szereti más Van Gogh-ot, megint más Picasso-t, én a műszaki rajzokat). Nem építek hajót csak megnézem. Bár az a kicsi nem is olyan bonyolult. Meg az a másik, a kicsit nagyobb sem. Ezt meg is tudnám építeni, ha hajót akarnék építeni, de nem akarok. Még a helyet is meg tudnám oldani. De nem fogok hajót építeni. Még a családi büdzsébe is beleférne. De nem fogok hajót építeni. Ez a négy méteres elférne a kocsi tetején is, de nem fogok hajót építeni, csak gondolkodom… És mondjuk a Velencei-tó nincs is messze, sőt a Balaton sincs a világ végén. De nem fogok hajót építeni.

De, fogok hajót építeni.

Ez a 4,2 méteres skiff pont jó lesz.

…hát valahogy így indult.

Azt azért sejtettem, hogy nagy fa vágja belém a fejszéjét.

Kell egy hely! Kert ugyan megoldható de az eső ellen nem véd, meg a hideg ellen sem, meg a nap ellen sem. Sőt ha jobban belegondolok, igazán semmi ellen nem véd. Nincs más hátra bérelni kell egy garázst. Na ez drága móka. Mi lenne, ha egy sátorgarázst vennék vagy kölcsönöznék. Ez még drágább. Takaróponyva? Az nem véd eléggé ráadásul az epoxihoz néha meleget is kell csinálni. Akkor marad a sátor. Fóliasátor? Túl nagy és drága. Google a barátom, sátor szóra egyszer csak feldobott egy 3 x 6 méteres esküvői sátrat, zöldet(!?) - gondolom vadász esküvőhöz való. Életemben nem láttam még ilyen rondát, de azért elgondolkodtatott. Főleg mert nem is drága. Azért persze lehetne olcsóbb. Használt is jó lenne, ami persze nincs. Illetve van egy egész olcsó csak a ponyvája szakadt, és egy pár rúdja van elgörbülve, mintha Amerikából egy hurrikán hozta volna idáig…néhány „leszállással”. Na de mi a helyzet a külföldi oldalakkal? Itt is van egy, olcsóbb is mint a hazai, ott is van, ez még szállítással is olcsóbb mint itthon. Végül akadt egy ami új is, szállítással együtt sem több húszezernél, ablakok is vannak rajta (munka közben lehet nézegetni kifelé – ez főleg körfűrésszel a kézben izgalmas), 3x6 méteres, körbe ponyvázható, tehát be lehet fűteni valamennyire, mondjuk 20 fok fölé. Úgy számolom, hogy egy évet kell kibírnia. Az e-bay ismét megoldotta a kérdést. (korában már bevált, amikor a már emlegetett 30 éves autóhoz kerestem alkatrészt és az itthoni 40-50 ezres ajánlatokhoz képest Amerikából, szállítással együtt 15 ezerért sikerült ugyanazt beszereznem).

Már csak egy platform kell, amire az építő állványt fel tudom állítani, illetve egy asztal amin lehet dolgozni. A platformot négy raklap fogja alkotni, az asztalhoz pedig a nyáron leselejtezett – sokat látott - asztallaphoz építek lábakat. Még egy satu is akadt a sufni sarkából.

Mivel nem tudom mennyi időt fogok tudni a hajóépítésre fordítani, így az elérhető leírásokra támaszkodva úgy kalkuláltam, hogy ha tavasszal elkezdem, akkor nyárra elkészülök... mármint a jövő nyárra.

Elindult tehát a műhely beszerzése és felszerelése. Néhány kéziszerszámon és magamat ismerve nagyobb dózis fúróhegyen kívül egy kézi körfűrész van a bevásárló listán.

Közben esténként az internetet feltúrva faanyagok beszerzési forrásait kutattam, amiben nagy segítségem volt a már említett Amatőr Hajóépítők oldala.

Ez az oldal sok egyéb dologban is nagyon hasznosnak bizonyult, ráadásul a fórumon látatlanban, ismeretlenül is sok hasznos tippet, tanácsot kaptam (pl. az árboccal kapcsolatban).Ezt ezúton is köszönöm ismeretlen segítőimnek!

A maradék időmben pedig a kiszemelt hajó tervrajzait bújtam. Mire áttanulmányoztam, már azt is tudtam, hogy mit fogok változtatni rajta.

Mindenekelőtt az üléslapokat tartó bordákat és lábakat fogom úgy kialakítani, hogy a középső és a hátsó ülésnél zárt légtartályokat kapjak. Tudom, hogy fa hajó nem süllyed el, de mivel az elképzelések szerint a – most még - háromévesünk is ott lesz a fedélzeten, mindenképpen egy még jobban fennmaradó hajót szeretnék építeni.

A vitorlát is átszabnám. Az eredeti Lug vitorlához képest inkább egy orrvitorlával kiegészített Gaff vitorlát szeretnék. Ehhez alaposan áttanulmányoztam a laterálfelületek számítását és a támadáspontok viszonyát és arra jutottam, hogy a gaffvitorla laterálfelületének (ezt a szót nem vagyok hajlandó többször leírni) támadáspontja hátrébb kerül ugyan a Lug-hoz képest, azonban a nem egészen 2 nm-es fok ezt pont ellensúlyozni fogja. Ehhez a vitorlázathoz persze már árbocfeszítők is kelleni fognak. Ennek a terveit Werszko egy másik hajójánál meg is találtam. Illetve a vorstag alsó rögzítését veretek nélkül közvetlenül az orrtőkébe kötném be. Ehhez az orrtőkét keményfából kell kialakítani és az eredeti tervhez képest némileg átformálni a felső végét. Az oldalfeszítők bekötéséhez pedig egy-egy kisebb megerősítés lesz szükséges az oldalpalánkokon.

További módosítás egy gerinc. Bár az eredeti terv nem írja, én valahogy mégis hiszek a hajó gerincben (embernek, hajónak legyen gerince!), ezért egy gerinc beépítésével, amolyan belső merevítővel kalkuláltam. A fartükör sem ússza meg a módosítást. Eredetileg egy 6mm-es lemezből készül és megerősítés csak az ülés feletti részen van egy 6mm-es és egy 12mm-es lappal megtámogatva. Így az ülés alatt a vastagsága 6mm, míg az ülés felett 24mm. Úgy tervezem, hogy két teljes fartükröt készítek 6mm-es lemezből, így két darabból összeragasztva az aljától a tetejéig 12 mm lesz (és ha nagyon bevadulok, akkor a kettő közé üvegszál erősítést is teszek egy rétegben). Ahhoz hogy a kormánylapát tartóját biztonságosan bele tudjam rögzíteni, sőt adott esetben egy kisebb motort is fel lehessen szerelni a fenéklemeztől a fartükör tetejéig, majd onnan két oldalra „T” alakban egy 20 mm vastag keményfa deszkából építek egy merevítőt.

Akkor miért pont az árboc maradjon ki? Mivel a hajó fából készül... aha, hát hogyne, egy igazi hajóács most körberöhögne...na jól van tehát rétegelt lemez meg műgyanta de fának fog kinézni, így arra gondoltam, hogy az eredeti alumínium terv helyett fa árbocot építek. Itt több verzió is felmerült. Én elsőre a legegyszerűbb megoldásra gondoltam, nevezetesen tömör vörösfenyő rúdra... a fórumon meg arra gondoltak, hogy ez túl nehéz lesz, meg is győztek róla hamar. Maradt az üreges verzió, ami nyilván lényegesen könnyebb lesz. Itt még három megoldás van versenyben: 1. A madárcsőr lécekből ragasztott, 2. egyenes, egyszerű lécekből  ragasztott doboz szerkezet (ennek a külseje négyszögletes, tehát még nem biztos, hogy jó, de elkészíteni lényegesen egyszerűbb), illetve 3. Egy megfelelő méretű bambusz rúd. A verseny még tart, a versenyzők fej-fej mellett haladnak, akarom mondani állnak mert hogy árbocok.

Már csak építeni kell.